Webtown blog

Gondolataink cikkekbe rendszerezve

Mi az IoT, és hogyan használhatják kisvállalkozások is?

Tóth Enikő

Mi az IoT, és hogyan használhatják kisvállalkozások is?

Az IoT, azaz Internet of Things, a “dolgok internete” angol kifejezés rövidítése. A fogalom a ‘90-es években jelent meg, de csak az elmúlt évtizedben nőtte ki magát gyakorlatilag tudományággá. Az egyre fejlettebb és jobban kiépített mobil technológiák ugyanis ma már a legapróbb zugban is lehetővé teszik a stabil internet elérést, az eszközök fejlődése pedig magával hozta, hogy ma már szinte minden tárgyunk “okosítható”. Az IoT gyökeresen képes átalakítani bizonyos iparágakat, de a profi rendszert kevesen tudják megfizetni. Vagy mégsem? Lássuk, az IoT gondolkodás milyen előnyökkel szolgál a kisvállalkozások számára!

Mi az, hogy a "Dolgok Internete"?

Az Internet egy világméretű kommunikációs hálózat. Bár a kommunikáció csatornája elektronikus, a hálózaton gépek beszélgetnek gépekkel, a “szavakat” azonban sokáig kizárólag az ember adta a masinák szájába: az e-maileket emberek írták, a képeket emberek továbbították chat üzenetben.
Az IoT segítségével azonban már nem csak emberek képesek üzenni egymásnak. Kissé viccesen úgy is fogalmazhatnánk: a kávéfőző is szólhat a konyhaszekrénynek, ha kifogyott a kávé az adagolóból, vagy a szőnyeg is jelezheti a porszívónak, ha takarításra van szüksége.
A dolgok internetén eszközök kommunikálnak eszközökkel

A Dolgok Internetének tagjai nem ember irányította számítógépek, hanem dolgok, vagyis tárgyak és eszközök. Ezeket az eszközöket valamilyen érzékelővel, szenzorral szerelték fel, amely alapján adatok birtokába kerülnek. Ezeket az adatokat képesek továbbítani az embernek, vagy a többi gépnek is.

Miért zseniális ez?

Az első IoT tulajdonképpen már a ‘80-as években megszületett. A pittsburghi Carnegie Mellon University hallgatói olyan rendszert dolgoztak ki, amely segítségével távolról meg lehetett állapítani, van-e kóla a messzi automatában, és az a kóla hideg-e.
A modern IoT ennél többre is képes. A tömeg- és hőszenzorok segítségével a kólaautomata érzékelheti, hogy a kóla kifogyóban van. Az információt viszont nem csak a gépteremben ülő diákoknak képes továbbítani, hanem például egy konyhai robotnak is, amely képes elvégezni az újratöltést. Vagyis az informatikusok mindig hideg üdítőt találnak a gépben, anélkül, hogy bárkinek különösebben oda kellene figyelni az utánpótlásra.

Az IoT nagyfokú automatizálást tesz lehetővé. Ez sokkal pontosabbá és precízebbé teszi a folyamatokat, csökkenti a munkaerőigényt, gyorsabb, zökkenőmentesebb munkát tesz lehetővé.

Létezik például egy olyan szerkezet, amelyet a legelő állatokra lehet felerősíteni. A szenzorok azonosítják az állatot, ismerik a testtömegét, a nemét, az egészségi állapotát. Amikor az állat belép az istállóba, az automata a szenzorok adatai alapján képes kiadagolni a táplálékot, a kapurendszer a megfelelő fejőgéphez tudja vezetni a jószágot. Jelez, ha az adott példány éppen elleni készül, de akár arra is képes, hogy riasszon, ha elhagyta a legelő területét.
Egy ilyen rendszer akár 2-3 ember munkáját is képes kiváltani, egyetlen tehén, juh esetében. Azzal, hogy a gépek képesek egymással kommunikálni és egymás adataival műveleteket végezni emberi beavatkozás nélkül, sokkal kevesebb az emberi tényezőkből adódó hibalehetőség.

Hogyan használható az IoT az “életben”?

Ezek a fejlesztések természetesen rengeteg technikai és anyagi forrást igényelnek. Az “okoshűtő”, “okosfűtés”, “okoslámpa” ma még viszonylag nagy kuriózumnak számít. Egyáltalán nem természetes, hogy a fagyasztó vonalkód alapján jelezze, ha lejárni készül például salátakeverék - pedig a technika már rendelkezésre áll ehhez.
Az IoT megoldások egy része sokba kerül, az ezekkel kapcsolatos kutatás ára sem elhanyagolható, sok vállalkozás pedig még a kész kiépített rendszereket, például a fentebb is emlegetett állatterelő azonosítót is nehezen tudná megvásárolni. Nem kerül viszont pénzbe az IoT filozófiája.
Az IoT tulajdonképpen az adatokon és az azokra adott, automatikus reakciókon alapul. A szenzorok gyakorlatilag végtelen mennyiségű adatot képesek felfogni, előállítani. A gépek ezekre az értékekre reagálnak. Az IoT tehát végső soron nem más, mint egy automatizált adatelemzés. Ez pedig akkor is jól jöhet, ha nem áll rendelkezésünkre csúcstechnológia.

Olcsó megoldások, IoT filozófiával

Az, hogy az IoT gondolkodását hasznosítjuk, nem feltétlenül követeli meg drága eszközök beszerzését. Rengeteg olyan technológia van a piacon, amelyet akár azonnal is hasznosíthatunk. Sőt, gyakran a meglévő rendszert sem kell különösebben átalakítani hozzá.

Mobileszközök

A telefonok és tabletek folyamatosan gyűjtik az adatokat. Képesek megmutatni a felhasználó helyzetét (GPS), a telefon helyzetét a síkban (giroszkóp), a környezet és a felhasználó hangját (mikrofon) és a környezet fényviszonyait (kamera), valamint ezen kívül még sok minden mást is, a típustól függően.
A felhasználó telefonjával számos eszközt vezéreltethetünk akár M2M (Machine to Machine, vagyis gép a géppel) kommunikáció segítségével is. Erre már számos kész technika is létezik. Vannak olyan garázskapu-nyitó szenzorok például, amelyek érzékelik a telefon közelségét és megfelelő időben nyitják az ajtót, hogy a tulajdonos megállás nélkül haladhasson át. De a különböző mozgásérzékelők is képesek távolról aktiválni a telefont. Ilyenek például a háziállat-kamerák vagy a mozgásérzékelős biztonsági rendszerek.

Viselhető technológia

A fitnesz karkötők és aktivitásmérők divatja a hétköznapi emberek számára is elérhetővé tette a viselhető technológiát. Ezeket a készülékeket akár minden nap, a nap 24 órájában is hordani lehet. Képesek követni nem csak azt, változtatta-e a helyét és helyzetét a felhasználó, de akár a szívverését, egyes modellek a test hőmérsékletét is képesek rögzíteni. Ezek az eszközök általában már azonnal kommunikálnak is a telefonnal - a technika tehát szintén készen van, rajtunk áll, mit hozunk ki belőle.
Az okosóra a legolcsóbb viselhető eszközök közé tartozik

A felhasználói adatok

Nem is feltétlenül van szükség készülékre, ha adatokat akarunk gyűjteni. Ezt nyugodtan bízhatjuk a felhasználóra is. Az M2M kommunikáció egyik legtakarékosabb módja, ha a csatorna és a szűrő maga a felhasználó, aki például az otthoni vérnyomásmérője adatait, vagy az elfogyasztott ételek mennyiségét naplózza. Ezeknek az adatoknak a kiugró értékeire ugyanúgy érkezhet automatikus reakció, mintha azokat maga a mérőeszköz közölte volna.

IoT filozófia és web - költséghatékony lehetőségek bárkinek

Az IoT mögött álló gondolkodásmód szépsége az, hogy az internetes tevékenységek bármelyik területén alkalmazható. Nincs szükség drága fejlesztésekre: sok esetben a már meglévő technológia is felhasználható és korszerűsíthető, ha helyesen mérjük fel a lehetőségeket.
A M2M kommunikáció a felhasználókat is közelebb hozza egymáshoz

Az általunk használt portál menedzsmentrendszer például képes arra, hogy személyre szabott tartalmat mutasson a felhasználónak, vagy akár hírlevél, elküldött értesítés formájában, egyedileg jelezzen. Szinte mindegy, hogy egy ilyen jelzést milyen adat aktivál: a felhasználó visz-e fel adatokat, vagy esetleg egy alkalmazás kap engedélyt ahhoz, hogy továbbítsa a helyadatokat a rendszer felé.
Az IoT előnye, hogy nem feltétlenül kell bonyolult megoldásokban gondolkozni: ha csak bizonyos adatok feldolgozását és a rájuk való reakciót bízzuk a gépekre, már azzal is sokat nyerhetünk.

Évtizedes tapasztalatunknak hála segíteni tudunk abban, hogy közösen felismerjük azokat a pontokat, ahol ez a gondolkodásmód és ezek a technológiák hasznosíthatók. Mindez a felépítés után minimális energiabefektetést igényel a vállalkozás és a felhasználó részéről. Ezáltal olcsó, gyors, izgalmas és személyre szabott megoldást kapunk. Emeljük közösen új szinte a felhasználói élményt! Fordulj hozzánk, hogy korszerű és testreszabott megoldással segíthessünk a következő digitális szintre lépni!